Defending the pick-and-roll
(Angol nyelvű PDF, 1.1mb)
Hírek a táborból - TÁBORZÁRÓ AKADÉMIA
Terembe zárt varázslat!
Az ember nem is érti, miként telhet el tizennégy nap olyan villámgyorsan, ahogy eltelt Baján a Rátgéber Akadémia második évfolyamának két hete. Illetve csak az érti, aki ott volt ez alatt a két hét alatt a festői Petőfi-sziget hatalmas fái alatt, s az élete minden pillanata a kosárlabda körül forgott.
Szombat reggel kilenckor megint ott állt az összes akadémista a centerpályán. Ugyanott, ahol egy héttel ezelőtt, amikor a korosztályos döntőket vívták egymással a különböző kategóriákban a gyermekek, s ahol megmérkőzhettek a szakvezetők csapatával az All Star-meccsek keretében.
Illetve csak máeodpercekig álltak a hallgatók a centerpályákon, amíg odaérkeztek a buszok, amelyek elvitték őket a csarnokba, ahová az eső kényszerítette őket. S, mint tudjuk a kényszer nagy úr. Ám ezúttal nem tudott akkora úrrá lenni, hogy Rátgéber László ezt az uradalmat ne állította volna az Akadémia szolgálatába. Ugyanis a csarnokban, ahol lejátszották az összes finálét, maga az eseménysorozat jó két órával tovább tartott, mintha a szabadban egyszerre két pályán játszhattak volna – ellenben a zárt térben a hangulat egész egyszerűen magával ragadó volt.
Olyannyira, hogy a névadó már most azon gondolkozik, akármilyen idő lesz jövőre a 3. Rátgéber László Kosárlabda Akadémia ideje alatt, az utolsó nap a finálékat és az „All Star-gálát” mindenképpen valamelyik bajai csarnokban rendezik.
Aki látta, az ugyanis sosem felejti, milyen miliőt teremtett magának a több, mint kétszáz akadémista – a lassan a táborzárás okán csemetéikért érkező szülőhaddal karöltve szurkolásban, buzdításban.
A legnagyobb ováció akkor tört ki az MNMK-csarnokban, amikor Kopasz Marci a dobóverseny győztese a legnagyobbak között – őrületesen nagyot zsákolt, s ezzel megnyerte a zsákolóversenyt is. Akadtak ismétlők is azok között, akik már a múlt héten is itt voltak Baján. A legnagyobb tapsot talán Arad Zsófi kapta az összegyűltektől. A miskolci kislány a múlt héten minden számban nyerni tudott. Övé lett az ügyességi, valamint a dobóverseny aranya, ő győzött az egy-egy elleni párharcban, s tagja volt a három-három ellen a legjobbnak bizonyuló triónak. Ám a héten megsérült, s csupán a dobóversenyben indulhatott. Abban azonban ismét minden vetélytársát felülmúlta! Ahogy egy ifjú bajnokhoz illik!
Amint arra a múlt hét végén is sor került, ezúttal sem maradhatott el a szakvezetők elleni meccsek sora: az All Star-gálán ugyanúgy született mindenféle eredmény, mint hét nappal ezt megelőzően. Nem maradhatott el a profiknak járó fényképezés a szponzorlogók előtt – az ajándéközön, amely a bajnokoknak jár, s az MVP-választás sem.
Aztán következett a névadó zárszava: a jövőre veletek ugyanitt kérdésre senki nem mondta, hogy nem jön. Aki járt itt, annak itt a helye. Mert a Rátgéber Akadémián ott kell lenni, s nem árt jó előre lefoglalni a helyeket, mert nagyon sokan jönnek 2012-ben is!
MINDEN KÉP NAGYÍTHATÓ!
Terembe zárt varázslat!
Az ember nem is érti, miként telhet el tizennégy nap olyan villámgyorsan, ahogy eltelt Baján a Rátgéber Akadémia második évfolyamának két hete. Illetve csak az érti, aki ott volt ez alatt a két hét alatt a festői Petőfi-sziget hatalmas fái alatt, s az élete minden pillanata a kosárlabda körül forgott.
Szombat reggel kilenckor megint ott állt az összes akadémista a centerpályán. Ugyanott, ahol egy héttel ezelőtt, amikor a korosztályos döntőket vívták egymással a különböző kategóriákban a gyermekek, s ahol megmérkőzhettek a szakvezetők csapatával az All Star-meccsek keretében.
Illetve csak máeodpercekig álltak a hallgatók a centerpályákon, amíg odaérkeztek a buszok, amelyek elvitték őket a csarnokba, ahová az eső kényszerítette őket. S, mint tudjuk a kényszer nagy úr. Ám ezúttal nem tudott akkora úrrá lenni, hogy Rátgéber László ezt az uradalmat ne állította volna az Akadémia szolgálatába. Ugyanis a csarnokban, ahol lejátszották az összes finálét, maga az eseménysorozat jó két órával tovább tartott, mintha a szabadban egyszerre két pályán játszhattak volna – ellenben a zárt térben a hangulat egész egyszerűen magával ragadó volt.
Olyannyira, hogy a névadó már most azon gondolkozik, akármilyen idő lesz jövőre a 3. Rátgéber László Kosárlabda Akadémia ideje alatt, az utolsó nap a finálékat és az „All Star-gálát” mindenképpen valamelyik bajai csarnokban rendezik.
Aki látta, az ugyanis sosem felejti, milyen miliőt teremtett magának a több, mint kétszáz akadémista – a lassan a táborzárás okán csemetéikért érkező szülőhaddal karöltve szurkolásban, buzdításban.
A legnagyobb ováció akkor tört ki az MNMK-csarnokban, amikor Kopasz Marci a dobóverseny győztese a legnagyobbak között – őrületesen nagyot zsákolt, s ezzel megnyerte a zsákolóversenyt is. Akadtak ismétlők is azok között, akik már a múlt héten is itt voltak Baján. A legnagyobb tapsot talán Arad Zsófi kapta az összegyűltektől. A miskolci kislány a múlt héten minden számban nyerni tudott. Övé lett az ügyességi, valamint a dobóverseny aranya, ő győzött az egy-egy elleni párharcban, s tagja volt a három-három ellen a legjobbnak bizonyuló triónak. Ám a héten megsérült, s csupán a dobóversenyben indulhatott. Abban azonban ismét minden vetélytársát felülmúlta! Ahogy egy ifjú bajnokhoz illik!
Amint arra a múlt hét végén is sor került, ezúttal sem maradhatott el a szakvezetők elleni meccsek sora: az All Star-gálán ugyanúgy született mindenféle eredmény, mint hét nappal ezt megelőzően. Nem maradhatott el a profiknak járó fényképezés a szponzorlogók előtt – az ajándéközön, amely a bajnokoknak jár, s az MVP-választás sem.
Aztán következett a névadó zárszava: a jövőre veletek ugyanitt kérdésre senki nem mondta, hogy nem jön. Aki járt itt, annak itt a helye. Mert a Rátgéber Akadémián ott kell lenni, s nem árt jó előre lefoglalni a helyeket, mert nagyon sokan jönnek 2012-ben is!
MINDEN KÉP NAGYÍTHATÓ!
Rátgéber Akadémia